Mit tehetünk, ha megjelenik a penész ?

Penészlemosás

A lakás falain kialakult penészgomba telepek, foltok eltávolítására a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a penész lefújása, és lemosása. Sokan azért alkalmazzák ezt a módszert, mert rövid idő alatt eredményhez vezet, és a látható elváltozás gyorsan megszüntethető.
      Kereskedelmi forgalomban sokféle penészirtó fertőtlenítőszer kapható, amelyek hatóanyagukat tekintve lehetnek:

          - klór tartalmú vegyszerek
          - klórmentes anyagok
          - különféle hatóanyagú gombaölő szert tartalmazó oldatok.

     A klór tartalmú folyadékok erősen savas kémhatásúak és a penészgombákat pusztítják el, valamint fehérítő hatásuknak köszönhetően a telepek sötét színét kifakítják. Ezek a vegyszerek nem alkalmazhatók színes felületen, tapétázott falakon, mert azok színét és anyagát is roncsolják. További veszélyforrás, hogy ezek a szerek használata során klór szabadul fel, kerül a levegőbe. Ezt a klóros levegőt nem szabad belélegezni, mert egészségkárosodáshoz vezethet, rosszullétet, hányingert eredményezhet.

     A klórmentes vegyszerek szintén pusztítják a penésztelepeket, azok színét fakíthatják. Előnyük, hogy színezett-, tapétázott falak esetében is használhatók. Ezen lemosó szerek magas aktív oxigén képzési képességük által segítik a penészfoltok eltávolítását. Egészségkárosítás szempontjából kisebb kockázati tényezőt jelentenek a használóra nézve.

     Gombaölő szert (fungicid) tartalmazó folyadékok hatásosak, hatásidejük hosszabb, mint az előzőekben ismertetett anyagok hatásideje. Ezen folyadékok alkalmazása fokozott elővigyázatosságot, védőeszköz használatát igényli.

     A penész lemosással való eltávolításhoz használt szerek hatásosak ugyan de, közös tulajdonságuk hogy csak ideig-óráig nyújtanak megoldást a problémára, mert a penészedés kiváltó okát nem tudják megszüntetni. Így a penésznek csak idő kérdése hogy mikor veszi birtokba újra a felületeket, pár nap, pár hét vagy a következő fűtési szezon kezdetén.


Penésztelenítés ködöléssel

     Ez az eljárás nálunk meglehetősen új módszer, melynek során ködképző berendezéssel penészölő hatóanyagot tartalmazó hideg ködöt állítanak elő a penésszel szennyezett helyiségben. A ködrészecskék apró szemcsemérete lehetővé teszi a hatóanyag egyenletes eloszlását, így hatását a legeldugottabb sarkokban, résekben is ki tudja fejteni. Az eljárás lényege hogy a falakon és csempéken megtelepedett penészgomba telepek elpusztítása mellett a helyiség légterében lebegő, a berendezési tárgyakon, kiülepedett gombaspórákat is elpusztítja, ezáltal csökkentve a telepek újraképződési lehetőségét. Annak érdekében, hogy minden spóra elpusztuljon a berendezési tárgyakat a helyiségben kell hagyni, és adott esetben az ajtót ragasztószalaggal le is kell tömíteni. A ködölés után a helyiséget 120 percig zárva kell tartani. Erősen szennyezett helyiségeknél az eljárást meg kell ismételni. Az eljárás elvégzése után 1-2 órás szellőztetéssel a hatóanyag maradéka is eltávolítható. A spórák ritkításával a penészfoltok újbóli megjelenése késleltethető, mert azok száma jelentősen lecsökken a kezelt helyiségben.

     Az eljárás bármennyire is hatékony mégsem tekinthető végleges megoldásnak. Még ha sikerülne is egy adott időpontban az összes penésztelepet és penészspórák 100 %-át kiirtanunk otthonunkban, ha a szer már nincs jelen a levegőben akkor ott előbb-utóbb új, élő penészspórák jelennek meg. Ha a spórák ismét megfelelő életfeltételeket (nedvességet és táptalajt) találnak újra gyorsan kifejlődnek és szaporodásnak indulnak. A módszer további hátránya hogy a penészes felület továbbra is csúnya marad, hiszen az elpusztult penész rajtamarad, és az elpusztított penész esztétikai szempontból pont ugyanolyan visszataszító, mint az élő.


Újrafestés

     A penészes fal okozta esztétikai, egészségügyi és egyéb problémák megszüntetésére tett kísérletek sorában a leggyakrabban alkalmazott módszer a felület átfestése. A festés célja a penész és az általa termelt festékanyagok elfedése. A legfontosabb dolog, amit figyelembe kell vennünk, hogy bármilyen festéket is választunk, a festendő felületet minden esetben elő kell készíteni. Nem megfelelően előkészített falfelület esetén az új festékréteg nem kötődik az alatta lévő réteghez, ezért a friss festés hamarosan felpúposodik és lepereg.

     A falszerkezet állapotától függően különböző előkészítést igényel. Első lépés a penészfoltok eltávolítása. A lehető legrosszabb módszer, ha szárazon lesöprik a felületet, vagy spaknival vakarják le. Ezzel nagyságrendekkel emelkedhet a levegőben amúgy is magas gombaspóra koncentráció, ami a légáramlatokkal az egész lakásban pillanatok alatt szétterjed. Ez két okból is káros, egyrészt a belélegzett spórák egészségkárosító hatása miatt, másrészt a spórák a levegővel a lakás egész légterébe eljutnak, és olyan helyeken is penészesedést okozhatnak ahol addig nem alakult ki. Ezért a száraz tisztítási módszereket célszerű elkerülni, és ha megvalósítható, akkor a nedves tisztítást kell előtérbe helyezni. A penész eltávolítását követheti a meglazult vakolat, festék vagy tapéta eltávolítása, javítási munkák elvégzése és végül az alapozás. Alapozás után kerülhet sor a felület átfestésére. Alapvetően háromféle beltéri fafesték közül választhatunk: hagyományos mészalapú festékek, diszperziós festékek, gyantás-, illetve műanyag alapú festékeket.


Újrafestés - Festés penészgátló falfestékkel

     Logikus hogy penészgomba ellen penészgátló festékkel kell kifesteni. Mielőtt a végleges festékréteg felhordása megtörténik a tartósabb hatás érdekében érdemes a felületet gombagátló mélyalapozóval lekezelni. Az alapozó nagyon finom részecskeméretű vizes diszperziós kötőanyagot és hatékony gombagátló (fungicid) szereket tartalmaz, és kettős hatást fejt ki. A még megmaradt gomba spórákat elpusztítja a falfelületen, valamint portalanítja a felületet, csökkenti annak nedvszívó képességét. A mélyalapozó elősegíti a penészgátló festék jobb tapadását a felülethez.

     A penészgátló falfestés során használt speciális festékek hosszabb hatásidővel rendelkeznek, mint a hagyományos diszperziós vagy mészfestékek. Hatásának alapelve hogy festékek hatóanyaga gátolja a penészgomba spórákból a penészgomba telepek kialakulását. A festék penészgátló hatása mindaddig megmarad, ameddig a benne található hatóanyag ki tudja fejteni hatását. Ahogy fokozatosan csökken bennük a hatóanyag elveszítik hatékonyságukat, és újból penészes foltok jelenhetnek meg a falakon.


Újrafestés - Festés speciális falfestékkel

     A penészgátló festékek adalékanyag és vegyszer tartalmukkal akadályozzák meg a penész kialakulását. Kereskedelmi forgalomban kapható olyan bevonat, amely kötőanyagba ágyazott mikroszkopikus méretű kerámia gömböcskék millióiból áll. Ez a bevonat más elven működik.

     A kerámiagömbök felületüknél fogva egyenletesen eloszlatják, és elvezetik a fal felületén a hőt, amelynek hatására a fal belső felülete a korábbihoz képest néhány fokkal melegebb lesz. Vannak olyan esetek ahol ez a pár fok különbség elegendő ahhoz, hogy a fal belső felületi hőmérséklete magasabb legyen, mint a levegő harmatponti hőmérséklete, ezáltal megszűnik a páralecsapódás. Többségében azonban a harmatponti hőmérséklet és a felületi hőmérséklet meglehetősen távol esnek egymástól ahol ez a néhány fok maximum a páralecsapódás ütemét képes valamelyest lelassítani.

     A bevonat kötőanyaga képes a levegőben lévő nedvességet magába szívni és kiengedni, ezáltal szabályozza a belső levegő páratartalmát. Amikor a falat nedvesség éri, a kötőanyag pórusai kitágulnak, és a bevonat magába szívja a párát. Amikor a páratartalom lecsökken, a rabul ejtett vizet, a gyanta kilélegzi. A gyanta sem képes azonban korlátlan mennyiségű vizet magába szívni. Mi történik ha a páratartalom nem csökken, és az egész fűtési szezon alatt tartósan magas (pl: 70% fölötti) marad? A gyanta telítődés után nem tudja leadni a vizet, ezáltal nem tud újabb párát kivonni a levegőből, ezáltal képtelen a továbbiakban szabályozni a levegő nedvességtartalmát.


Hőszigetelés

     A penész megjelenésekor sok esetben a hőhidakra gyanakodnak és a legelső dolog, amit a szakértők szoktak javasolni a hőszigetelés. Vizsgáljuk meg hogy a penészesedésre valóban a hőszigetelés a megoldás? És ha a hőszigetelést választjuk, akkor azt kívülre vagy belülre érdemes elhelyezni?


Hőszigetelés - Rétegrend szabály

     A hőszigetelés kialakításánál mindenképpen figyelembe kell venni azt a hő- és páratechnikai követelményt, mely szerint a falak rétegrendje akkor helyes, ha a magasabb páranyomású tértől az alacsonyabb páranyomású tér felé haladva fokozatosan csökkenő páradiffúziós ellenállású rétegek követik egymást. Ennek a rétegrend szabálynak két fő oka van:

     - A magasabb páranyomású térből az alacsonyabb páranyomású tér felé irányuló páranyomás a nagyobb ellenállású réteget belülről feszíti, így jönnek létre azok a vakolatkárosodások, melyeket a rétegrendben legnagyobb ellenállást képviselő külső oldali festések, bevonatképzések okoznak.

     - A legtöbb kárt az okozza, hogy a szerkezeten belül kondenzáció alakul ki. Kondenzáció ott alakul ki, ahol a nagyobb páratartalmú melegebb levegő hideg felülettel találkozva lehűl és eléri a harmatponti hőmérsékletét. A szerkezeten belüli párakicsapódás megfelelő hő- és páratechnikai mérések alapján készített tényleges és telítési páradiagramok segítségével jól meghatározható. Ahol a tényleges páranyomás-görbék meghaladják, metszik a telítési párát jelző görbét, ott fennáll a párakicsapódás veszélye.


Hőszigetelés - Belső oldali utólagos hőszigetelés

     Általánosságban kijelenthetjük, hogy az utólagos hőszigetelést csak akkor érdemes a belső oldalon elhelyezni, ha a külső oldali szigetelés valami okból nem lehetséges. Pl: műemlékvédelem alatt álló épület, homlokzatot díszítőelemek, stukkók tagolják, társasházi lakás felső emeletén... stb.

     Nézzük meg miért nem ajánlják ezt a módszert a szakemberek.

     Bármilyen építőanyagból legyen is az épület fala, a hő biztosan képes áthaladni rajta, ezt nevezzük hőátbocsátásnak. A hőmérséklet a fal keresztmetszetén belül változik, mégpedig úgy hogy belülről kifelé haladva egyre alacsonyabb lesz. Míg a fal belső oldala közel azonos a lakás levegőjének hőmérsékletével, addig a külső síkja a kinti levegő hőmérsékletéhez igazodik. Hőszigetelés nélküli esetben a fal belső fele felmelegszik, a külső fele pedig lehűl az ábrának megfelelően. A fal külső oldalán -15°C van, a belső levegő hőmérséklete pedig 20°C.

     Ha a hőszigetelést a fal külső síkjára helyezzük, azzal megakadályozzuk, hogy a fal szerkezete áthűljön, így a határoló szerkezet szinte teljes egészében fel tud melegedni. Ezzel szemben ha a hőszigetelést a belső fűtött oldal felől helyezzük a falra, akkor a hőszigetelés megakadályozza hogy a fal szerkezete átmelegedjen, így az egész falszerkezet csaknem teljes keresztmetszetében áthűl. A lehűlt falszerkezet több okból is veszélyes.

     Ha a helyiség párás levegője találkozik a lehűlt felülettel, vagy a pára diffúzió útján áthatol a szigetelő rétegen és bejut a szerkezetbe, akkor az a falazatban vagy annak belső felületén páralecsapódást eredményez. A kondenzáció gyors állagromláshoz vezet, tönkreteszi a vakolatot, a falazatot. Szerencsétlen esetben még a fagypont is bekerülhet a szerkezetbe, ami komoly szerkezeti károsodást okozhat, sőt külső falban vezetett vízcsöveknél azok szétfagyását is előidézheti.

     Belső oldali hőszigetelés esetén gyakori az a jelenség, hogy az utólagosan elhelyezett szigetelés a korábban jelentéktelen hőhidak hatásait felerősítette, vagy új hőhidakat hozott létre. Ezekben az esetekben a hőszigetelés szélein, csatlakozó szakaszain, függőleges és vízszintes élek találkozása mentén sokszor már az első fűtési idény alatt penészfoltok jelennek meg. A szigetelés eltávolítása után sokszor kiderül, hogy a penészesedés a szigetelés teljes felületére kiterjedt.


Hőszigetelés - Belső oldali utólagos hőszigetelés hagyományos anyagokkal

     Ha elkerülhetetlen a belső hőszigetelés, akkor körültekintően kell eljárni. Tervezéskor érdemes páratechnikai számítást végezni, a precíz kivitelezésre pedig nagy gondot kell fordítani, mert sajnos nagyszámú a hibás megoldás, ami a későbbiekben komoly károkat okozhat.

     A hőszigetelő anyag utólagos elhelyezésénél, legyen az polisztirol, vagy ásványgyapot nem maradhat rés a lemezek között, ahol a lakás levegője utat találhat magának, ugyanis a fal majdnem teljes lehűlése miatt a meleg levegő páratartalma lecsapódhat a fal belső felületén. Ennek a problémának a kiküszöbölésére párazárást és légzárást kell kialakítani, amit legegyszerűbben egy vékony, átlapolt fóliaréteggel érhetünk el, majd erre kerül a végleges, általában gipszkarton burkolat. Nem megfelelően kialakított párazárás esetén a szerkezeti károk mellett kondenzáció, és ennek következtében penészesedés indulhat meg a hőszigetelő réteg alatt.


Hőszigetelés - Belső oldali utólagos hőszigetelés speciális anyagokkal

     Az épületek belső oldali szigetelésére újszerű megoldásként alkalmazzák a szilikátbázisú hőszigeteléseket. A cellulózszállal erősített kálciumszilikát alapú, kis sűrűségű szigetelő lemez, mikrokapilláris szerkezetének köszönhetően itatóspapírként szívja fel a vizet. Egy négyzetméter 25 mm vastag lemez akár 20-21 liter víz tárolására is képes lehet, anélkül hogy térfogata megváltozna, vagy kicsöpögne belőle a nedvesség. A felületre ragasztott lemezek a nedvességet magukba szívják, ezáltal a nedves falat kiszárítják, és szárazon is tartják. Az elnyelt nedvesség ellenére a burkolat felülete száraz és lúgos kémhatása (pH érték: 10-11) miatt védelmet biztosít a falon megtelepedő penészgomba ellen is. Az anyag nyitott pórusszerkezete biztosítja, hogy a felszívott nedvesség el tud párologni az anyagból, ha a belső levegő állapota ezt lehetővé teszi.

     A szigetelő lapok felragasztása előtt a falfelületet elő kell készíteni, a penészes felületeket célszerű gombaölő folyadékkal kezelni. A ragasztásához és a felületkezeléshez csak páraáteresztő anyagokat lehet használni. Pl: páraáteresztő ragasztóanyag, a mész- ill. szilikátfesték vagy könnyű üvegszövet alapú tapéta. Nem használható diszperziós (latex) alapú festék illetve műanyag tapéta.

     A szigetelés azonban csak véges mennyiségű nedvességet képes magába szívni. Ha a belső levegő páratartalma nem csökken, hanem tartósan magas marad, akkor hiába engedi a szerkezet, hogy a nedvesség elpárologjon belőle, a belső levegő nem tud felvenni további nedvességet, mivel közel telített állapotban van. A szigetelőanyag telítődik és a továbbiakban képtelen lesz szabályozni a fal illetve a helyiség nedvességtartalmát.

     Az említett páratechnikai gondokon túl további hátrány, hogy a belső oldali hőszigetelés csökkenti a szerkezet hőtároló képességét. A hőtároló képesség azt jelenti, hogy a fal átveszi a belső levegő hőmérsékletét, és amikor a belső levegő hőmérséklet változik, akkor a falszerkezet a változás ellen hat. Például ha a levegő hirtelen lehűl, akkor a falban tárolt hő kiáramlik és elkezdi felmelegíteni a levegőt, kompenzálva a lehűlést. Nagy hőtároló képességű falak esetén sokkal egyenletesebb a belső hőmérséklet, mert a falszerkezetben tárolt hőenergia ki tudja egyenlíteni a levegő hőmérsékletének kisebb ingadozásait. Belső oldali hőszigetelés azt eredményezi, hogy a belső hőmérséklet kevésbé kiegyenlített, mert a hőmérséklet hirtelen csökkenésekor a levegő lehűlését kevésbé tudja kompenzálni a falszerkezet.


Hőszigetelés - Külső oldali utólagos hőszigetelés

     Megoldás lehet-e a falak penészesedésére a külső oldali hőszigetelés?

     Azt kell mondanunk hogy részben igen. Amikor a lakásban télen normál 50-55% páratartalom mellett csak egy két hideg ponton jelentkezik penészesedés, akkor célszerű azokat a hideg pontokat feltárni, és ha lehet kívülről ellátni hőszigeteléssel. Ezek az ún. durva hőhidak amit például egy hőszigetelés nélküli betongerenda, vagy a tető szarufái között hiányzó üveggyapot hőszigetelés jelent. Ezek a külső hideg levegő hatására olyan nagymértékben áthűlnek, hogy a fal belső felületi hőmérséklete jóval alacsonyabb lesz, mint a belső levegő harmatponti hőmérséklete, ezért ezeken a pontokon páralecsapódás, ennek következtében penészesedés jelentkezik. Az utólag alkalmazott hőszigeteléssel megpróbáljuk a fal felületi hőmérsékletét a levegő harmatponti hőmérséklete fölé emelni, és amennyiben ez sikerül, akkor meg tudjuk szüntetni a penészesedést.

     Más esetekben, amikor a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű szerkezetek mellett a lakásban tartósan magas a páratartalom (60% feletti), a falak penészesednek, az ablaküvegen ömlik a víz, akkor a fal külső hőszigetelése aligha hozhat eredményt.

     A külső oldali hőszigetelés alkalmazása páratechnikailag sokkal kevesebb kockázattal jár mint a belső oldali hőszigetelés. Fő előnye, hogy növeli a falak hőtároló képességét, így a falak sokkal több hőt tudnak elnyelni, ez pedig kiegyensúlyozottabb belső hőmérsékletet és gazdaságosabb fűtést eredményez. A hőszigetelés javíthatja ugyan a bentlakók komfortérzetét azzal hogy néhány fokkal melegebb lesz a fal hőmérséklete, illetve hozhat komoly megtakarítást a fűtési költségben, de a penészesedés problémájával szemben sokszor haszontalan erőfeszítés.

     A külső hőszigeteléssel alapvetően azt szeretnénk elérni hogy a falak belső felületi hőmérséklete emelkedjen feljebb, mint a levegő harmatponti hőmérséklete, így a pára nem fog kicsapódni belőle. Azonos hőmérséklet mellett ahogy nő a levegő páratartalma, a harmatponti hőmérséklete is emelkedik. Magas páratartalom esetén olyan magas lesz a levegő harmatponti hőmérséklete, hogy ha műszakilag egyáltalán megoldható akkor is rendkívül költséges lenne a fal olyan mértékű hőszigetelése, hogy a fal belső felületi hőmérséklete ezt a hőmérsékletet meghaladja.

     Olyan helyeken, pl: külső falra rátolt bútorok, beépített szekrények mögött a levegő megáll. A párás levegő érintkezik a lehűlt falfelülettel, és csak idő kérdése hogy mikor hűl le annyira hogy a benne lévő nedvességet már nem tudja magában tartani, és kicsapódik belőle.

     Felvetődik továbbá a kérdés: mi történik ha a falfelületeket speciális bevonattal vagy hőszigeteléssel megvédjük ugyan a páralecsapódástól és a penésztől, de a páratartalom továbbra is magas marad a lakásban? Az elégtelen szellőztetés okozta problémák közül egyet megoldottunk ugyan, de ezzel a módszerrel a többinél nem tudunk eredményt elérni. pl: atkák elszaporodása, egyéb szennyezőanyagok felhalmozódása, elhasználódott levegő. /Erről a témáról itt olvashat bővebben/

     További problémaként jelentkezhet, hogy az ablakfelületen lecsapódó víz nemhogy csökkenne hanem még fokozódhat is mivel az a páramennyiség ami addig a falfelületen csapódott le, ezentúl a leghidegebb felületen az ablaküvegen kondenzálódik. Az ablaküveget ugyanis nem vonhatjuk be semmiféle hőszigeteléssel vagy festékbevonattal.


Hőmérséklet növelés - Belső hőmérséklet növelése

     Vajon a belső hőmérséklet növelésével megszüntethető a falak penészesedése?

     Olyan esetben amikor az épületen belül egy helyiséget nem fűtünk, előfordulhat hogy a lakás többi helyiségeiből beáramlik oda a meleg párás levegő. Mivel ez a helyiség fűtetlen ezért a falak hőmérséklete is jóval alacsonyabb, mint a fűtött helyiségeké, ezért ilyen esetben előfordulhat hogy a levegő páratartalma rácsapódik a lehűlt falakra, bútorokra, és penészesedést okoz. Ebben az esetben két megoldás lehetséges. Vagy megakadályozzuk, hogy a párás levegő bejusson a fűtetlen helyiségbe, vagy temperáló fűtést alkalmazunk, ami biztosítja, hogy a helyiség falai nem tudnak túlzott mértékben kihűlni.

     Általános esetben, amikor a lakótér hőmérséklete többé-kevésbé egyenletes, akkor a belső hőmérséklet néhány fokos emelésével a fal belső felületi hőmérsékletén csak tizedfokokkal tudunk emelni. A belső levegő annál több párát tud felvenni, minél melegebb. A melegebb nagyobb páratartalmú levegő tehát szinte ugyanazzal a hőmérsékletű falfelülettel találkozik, és amikor falhoz érve lehűl, a nedvesség ugyanúgy kicsapódik belőle.

     Vegyük figyelembe továbbá hogy 1°C hőmérséklet emelés cca. 5-6% többlet energia befektetéssel jár, ami a mai tüzelőanyag árak mellett erősen megviseli a pénztárcánkat.


Páramentesítők - Páramentesítő készülékek alkalmazása

Hogy működik a páramentesítő készülék?

     A páramentesítő készülék páragyűjtő tablettával működik. A páragyűjtő tabletta különlegesen erős nedvszívó képességű aktív kristályokból áll, amelyek biztosítják a tabletta hatékony működését. Ezek a kristályok magába szívják a levegő felesleges nedvességtartalmát, majd a sóoldat formájában kicsapódik a készülék tartályában.

     A készülék összerakása után azonnal elkezdi a levegő helyes páratartalmának beállítását. A tabletta használata során néhány órán belül megjelennek az első vízcseppek és a tabletta használat végén teljesen eltűnik, így a csere szükséges időpontja könnyen megállapítható. A készüléket egy 20 m2-es szoba páramentesítésére ajánlják. A működés időtartama általában 2 hónap, azonban ez függ a szoba páratartalmától is. A működés menete nyomon követhető az átlátszó víztartályban összegyűlt folyadék szintjén. Amennyiben a tabletta elfogy, a csere esedékessé válik. A készülékhez kapható utántöltő tabletta, egy csomagban két darab található.

     A működéshez elektromos áram nem szükséges. A készülék olyan kicsi, hogy akár az ablakpárkányon is elfér.


Hol használható?

     A páramentesítő készülék mindenütt használható, ahol magas páratartalmat észlelünk. Tipikusan magas páratartalmúak a kicsi, nehezen szellőztethető helyiségek, mint a kamra, gardrób, fürdőszoba és WC. Az alig vagy egyáltalán nem fűtött helyek is hamar benedvesednek. Ilyenek például a hétvégi ház vagy a garázs. A páramentesítő készülék ideális a kb. 20 m2 (kb. 52 m3) nagyságú helyiségekbe: konyha, fürdőszoba, hálószoba és légmozgásmentes helyiségekbe (pince, garázs, padlás). Kiváló segítség lehet beázott helyiségekben.


Hova kell helyezni?

     Padlóra vagy magasabb helyre, ahol elegendő hely van a készülék körül, hogy a levegő keringhessen. Gyermekek és háziállatok által nem elérhető helyre helyezze a készüléket. Ne helyezze hűtőforrás (fűtés, kémény, stb.) közelébe.


Mennyi ideig elég?

     A páramentesítő készülék csomagolása tartalmaz egy páragyűjtő tablettát, amely kb. 2 hónapra elegendő egy 20 m2 -es (52 m3) szobában. Kisebb helyiség esetén az utántöltő tovább tart.

     Az tény hogy a készülékek kifogástalanul működnek. Gyűjtik a párát ahogy az tőlük telik. És mégis mi az a folt a sarokban? Csak nem penész?..........

     Az alábbi képek magukért beszélnek. No comment.

     Párátlanító berendezés alkalmazása

     A párátlanító egy kompresszoros hűtve szárító gép. A gép működési elve nagyon egyszerű: ha levegő olyan hideg felülettel találkozik ami hidegebb mint a harmatponti hőmérséklete akkor a levegő nedvességtartalma a hideg felületen lecsapódik. A gép tulajdonképpen egy hűtőgép, aminek a hőcserélőjén egy ventilátor átszívja a párátlanítandó levegőt. A levegő találkozik a lehűlt felülettel és a kicsapódó pára kondenzvíz formájában egy szintjelzővel és biztonsági kapcsolóval ellátott gyűjtőtartályba csöpög. A készülék nem hűti le a helyiséget, mert a gép közvetlen a hűtő hőcserélő mögött elhelyezkedő kondenzátorral vissza is fűti a levegőt, ezért a belső hőmérséklet nem változik számottevően.

     Az automatikus páratartalom szabályozás általában mindegyik párátlanító készülékben alapfunkció. A páratartalmat vagy 2-3-4 fix értékre lehet beállítani, vagy bizonyos tartományon belül (általában 35% -tól 75% -ig ) néhány fokozatban állítható. A folyamatos üzemet majdnem mindegyik modell tudja. Ha a páratartalom alacsonyabb a beállított értéknél akkor a készülék kikapcsol, ha páratartalom a beállított érték fölé emelkedik akkor pedig bekapcsolja a ventilátort és kompresszort így párátlanít.

     A párátlanító készülékek teljesítményétől függően a gyártók általában megadják hogy mekkora helyiség párátlanítására elegendő az adott berendezés. Azt azonban figyelembe kell venni hogy ez az ajánlás egylégterű helyiségekre vonatkozik. Ha egy készülékkel több helységben akarjuk csökkenteni a páratartalmat, előfordulhat hogy az ajtónyílásokon nem megfelelően keveredik a szárított és a nedves levegő. Ilyenkor a párátlanító áthelyezése vagy több párátlanító készülék vásárlása a megoldás, ekkor azonban értelemszerűen a bekerülési költség és az elektromos fogyasztás is megtöbbszöröződik. Nem beszélve arról hogy minden helyiségbe el kell helyezni egy-egy készüléket, ami esztétikailag nem biztos hogy elfogadható.

     A készülékben elhelyezett ventilátort nem mindig ajánlatos leállítani, mert a levegő keringtetésével az érzékelő meg tudja határozni a helyiség levegőjének páratartalmát. Ha leáll a ventilátor készülék sokkal lassabban reagál a páratartalom változására ugyanis lassabban jut el a páráslevegő a páraérzékelőhöz, és így fennáll a veszélye hogy a leghidegebb pontokon már lecsapódik a pára mire a készülék bekapcsol. Hogy ezt megakadályozzuk a készülékben lévő ventilátort folyamatosan járatni kell, még éjszaka is hiszen a páralecsapódás szempontjából ez a legkedvezőtlenebb időszak. A ventilátor bármilyen halk működésű is önmagában is zajforrás, de ha a készülék a páratartalom növekedését érzékeli akkor napszaktól függetlenül beindítja a kompresszort a párátlanításhoz. Kellemetlen amikor ez pont az éjszaka közepére esik, mivel ez sokkal nagyobb zajjal jár mint a ventilátor működése. Ha éjszakára kikapcsoljuk akkor pedig a páralecsapódás szempontjából legkritikusabb időszakban nem tudja ellátni a feladatát. A párátlanító gépek képesek hatékonyan és beállítható mértékben csökkenteni a levegő páratartalmát, ám elsősorban olyan helyiségek páramentesítésére találták ki őket ahol nincs folyamatos emberi tartózkodás.


Párátlanítás klímaberendezéssel

     A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható split rendszerű klímakészülék el van látva párátlanítási funkcióval, amely képes a levegőből kivonni a párát. Vajon a klímakészülék alkalmas a belső páratartalom szabályozására, és ezáltal elkerülhetjük a penészesedést?

     A klímakészülékben található hőcserélő lehűti a levegőt és a hideg felületre rácsapódik a belső levegőből a nedvesség. Ezzel a módszerrel csökkenthető a belső levegő páratartalma. Egyes készülékek csökkentett hűtési kapacitás mellett párátlanítanak, mások megfelezik a belső hőcserélőt az egyik felén hűtenek a másikon fűtenek és így biztosítják hogy a levegő hőmérséklete ne változzon. Az emberi hőérzetet befolyásolja a levegő páratartalma. Ha a levegőből kivonjuk a párát, akkor nyáron ugyanazt a hőmérsékletű levegőt hidegebbnek érezzük anélkül hogy egyetlen fokkal is lehűtöttük volna. A klímakészülékek párátlanítását erre találták ki.

     A párátlanítókkal szemben a splitklímáknál a fő zajforrás, a kompresszor a kültéri egységben van elhelyezve. Ennek köszönhetően az épületen belül csak a beltéri egységben lévő ventilátor zaja hallható, ami jóval halkabb, mint a kompresszor. Bármilyen halk járású is legyen a beltéri egység ventilátora valamennyi zajt akkor is kelt. Mivel ez a zajforrás közvetlenül a lakó és hálószobákban jelentkezik, ezért a folyamatos halk zaj is zavaró lehet egy idő után, főleg az éjszaka folyamán.

     Fűtés esetén sem megfelelő megoldás, ha a lakás közepén elhelyezünk egy az egész lakás felfűtéséhez elegendő teljesítményű radiátort, és azt várjuk hogy ettől mindenhol egyenletes meleg legyen a lakásban. Hasonló a helyzet a klímák esetén is. Ha a lakás párátlanítását klímakészülékekkel kívánjuk megoldani, akkor legalább helyiségenként egy-egy beltéri egységet el kell helyezni. Egyetlen beltéri egység ugyanis még összenyitott ajtók mellett sem tudja biztosítani több helyiség vagy akár az egész lakás páratartalmának szabályozását. Ezek alapján nem szorul további magyarázatra hogy ez a megoldás még ha működik is, mind beruházási, mind üzemeltetési szempontból elég költséges védekezés a penészesedés ellen.

     További hátrány hogy a klíma párátlanítása csak hűtési üzemmódban működik fűtési üzemmódban nem.

     A párátlanító készülékek, és a klímakészülékek más okból kifolyólag sem helyettesíthetik a megfelelően kialakított szellőzési rendszert. A helyiségek frisslevegő ellátására néhány kivételtől eltekintve a készülékek nem alkalmasak, mivel csak a belső levegőt keringtetik. Párát ugyan kivonják a belső levegőből, de a beltérben felhalmozódó széndioxidot, szagokat és egyéb szennyezőanyagokat egyik készülék sem képes hatékonyan csökkenteni.


A megoldás - Mi a végleges megoldás ?

     A megoldáshoz ismernünk kell az alábbi összefüggést:

Gombaspóra + nedvesség + tápanyag = penész

+

+

=

     A penész megtelepedéséhez alapvetően három tényezőre van szükség: gombaspórára, megfelelő tápanyagra és nedvességre.


Gombaspóra

     Ha akarjuk ha nem, a szabad szemmel láthatatlan gombaspórák mindenhol jelen vannak a levegőben. A penészgombák spórái, száraz körülmények között hosszú ideig életképesek, de nem mutatnak életjelenséget, nem szaporodnak. Ezért a spórák jelenlétével mindenképpen számolnunk kell, hacsak nem külön erre a célra alkalmazott légtechnikai berendezésekkel oldjuk meg a friss, szűrt levegő bejuttatását a lakásba. Mivel a spórák kiszűrése még a fokozott tisztaságú terek például műtők esetében sem sikerül 100%-os hatékonysággal, ezért lakóterek esetén a spórátlanítással feleslegesen kísérletezünk.


Tápanyag

     A lakásaink belső felületképzése bőséges táptalajt kínál a penészgombáknak. A legtöbb penészfaj esetében a tápanyagforrás a lakásban található szerves eredetű anyagok pl. enyv, cellulóz, textil egyes polimer műgyanták, zsír, stb. A tapéták, a különféle porózus, és festett felületek különösen kedvezőek a gomba szaporodása szempontjából, míg a nem porózus felületeken pl: fém, illetve mázas burkolólap a gomba nem talál magának tápanyagot, így az ilyen felületek kevésbé vannak kitéve a penészesedés veszélyének.


Nedvesség

     Mivel az első két feltétel általában minden lakásban biztosított, így a nedvesség jelenléte az egyetlen olyan alapvető tényező, amelyen keresztül az épület penészedését befolyásolhatjuk. Ahhoz hogy a penészesedést megakadályozzuk és biztosítsuk hogy otthonunk tartósan penészmentes maradjon, meg kell keresni, és meg kell szüntetni a nedvesedést kiváltó okokat. Láthattuk hogy az épületekbe hányféle módon juthat be a nedvesség. Az alapelv az, hogy ha a kiváltó OKOKAT megszüntejük, akkor az OKOZAT is megszűnik.

     Ismerős a történet?

     Fogfájás gyötör minket. Első gondolatunk hogy megszüntessük a fájdalmat, ezért megpróbálunk fogatmosni mindenféle csodafogkrémmel. Amikor ez nem használ fájdalomcsillapító gyógyszereket veszünk be annak érdekében hogy a fájdalomtól megszabaduljuk. Ezeket hívjuk tüneti kezelésnek. Amint elmúlik a hatása, a fájdalom azonnal visszatér. Mi a valódi megoldás? El kell mennünk a fogorvoshoz, aki feltárja a fájdalom valódi okát, és annak függvényében dönt a gyógyítás módjáról. Ha éppen fájdalmas gyökérkezelésre van szükség, akkor azt alkalmazza. És mi a végeredmény? Csodák csodája megszűnik a fájdalom. Nincs többé szükség semmiféle kiegészítő csodaszerre, gyógyszerre. Egyszer és mindenkorra megszabadultunk tőle.

     A penészedésnél hasonló a helyzet. A végleges megoldáshoz meg kell keresni a nedvesség forrását. Ha talajvíztől, talajpárától, esővíztől, vagy az épületgépészeti rendszerek hibájából ered a nedvesedés, akkor a vizesedést, víz elleni szigeteléssel, illetve a hibák kijavításával kell megszüntetni. A penésztelepeket az előzőekben leírt módszerekkel érdemes lekezelni és a nyomokat festéssel eltüntetni. Mivel a kiváltó okot már megszüntettük, a falak kiszáradását követően a penészesedés nem alakul ki többé. Ez esetben nem szükséges hosszú távú és költségesebb megoldásban gondolkozni.

     Gyakran azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A lakóépületekben sokszor rendkívül magas a belső páratartalom ami téli időszakban páralecsapódáshoz, penészképződéshez vezet. A penész nem csak ott alakul ki ahol csurog a víz a falon. Durva esetekben ez is előfordulhat ám a penészedés már azokon a felületeken is megindul ahol a szabad szemmel nem látható kapillárisokban kondenzálódik a víz. A magas páratartalom általában a lakáson belüli jelentős mértékű páratermelésből adódik, amihez az első fűtési szezonban új építésű vagy felújított lakásoknál a szerkezetekben lévő építési nedvesség is hozzájárul.

     Ezekben a lakásokban a végleges megoldást a PÁRASZABÁLYOZOTT SZELLŐZTETÉSI RENDSZER jelenti, amelynek kiépítésével garantálható a tartós penészmentesség. A páratartalom optimális szinten tartásával a rendszer biztosítja a penész megszüntetését, továbbá frisslevegővel látja el a lakást, megakadályozza a szennyezőanyagok felhalmozódását, az atkák elszaporodását, egészséges lakókörnyezetet biztosít, mindemellett gazdaságosan üzemeltethető.

     Miért működik olyan hatékonyan, miért merünk rá garanciát vállalni: MERT TÜNETI KEZELÉSEK HELYETT A PENÉSZESEDÉS VALÓDI OKÁT A MAGAS PÁRATARTALMAT SZÜNTETI MEG, ÉS EZZEL EGYÜTT AZ OKOZAT A PENÉSZESEDÉS IS MEGSZÜNTETHETŐ.